176 évvel ezelőtt, ezen a napon nevezete ki Kossuth Lajos, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke Józef Bem vezérőrnagyot az újjászervezett erdélyi haderő parancsnokává, egyúttal megbízta az országrész visszafoglalásával.
A napóleoni és az 1831. évi háborúk hőse, „Osztrolenka véres csillaga” kiváló választásnak bizonyult. Már december 19-én megindult a magyar ellentámadás, a magyar csapatok december 25-én bevonultak Kolozsvárra. Bem rövidesen kiűzte Karl Urban alezredes dandárját Bukovinába, ezzel Észak-Erdély felszabadult. A hadseregparancsnok tovább folytatta hadműveleteit a Székelyföld irányába, január 13-án már Marosvásárhelyen volt.
Dercsényi Kálmán, a 15. (Mátyás-) huszárezred későbbi főhadnagya így emlékezett „Bem apó” első szemléjéről: „Csakhamar megjött Bem tábornokunk is; nagy kíváncsisággal vártuk ezen világhírű hadvezér megjelenését. Első látásra azonban nagy volt a megütközésünk azon, hogy a mi képzeletünk szerinti erőteljes harcfi helyett, egy lengyel zsidó kinézésű összeesett gyenge embert ismertünk fel benne, akinél személyes bátorságot és hadvezéri tulajdonokat nem is képzeltünk feltalálhatni. Az első szemlénél azonban, midőn egy lovast a ló egyik hátulsó lábának vasalatlansága és egyet az álladzó ferde feltevése miatt kiállítva, hosszú leckét tartott Mikes ezredesünknek azon hiányok következéseiről, mint szigorú katonát kezdettük becsülni. A legénységnek élelmiadagokkal való ellátása is a practicus hadvezért sejtette velünk.”
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum