A Téglás Gábor Elméleti Líceum idén is csatlakozott az Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! programhoz. A korábban az algyógyi körtemplomot és református templomot örökbe fogadó csapat idén a piski csata emlékhelyén álló csárdát és obeliszket fogadta örökbe. A csapattagokat (Menyhárt Renáta, Pápai Henrietta, Szvinicsán Edina, Mora Tamás, Sipos Dávid és Orosz Péter), illetve Szász-Barra Dániel osztályfőnököt a napokban kerestük fel a Téglás Gábor Elméleti Líceumban.
„Úgy éreztük, hogy a két algyógyi templomot már kimaxoltuk, és nem nagyon vannak már olyan új dolgok, amiket megtudhatnánk róluk, és átadhatnánk a körülöttünk élőknek. Piskit, illetve az itteni csárdát és obeliszket azért választottuk, mert csapatunk néhány tagjának már van kötődése ehhez a helyszínhez, ott voltunk az obeliszk első átadásán, és úgy gondoljuk, hogy ez Hunyad megyének olyan fontos jelképe, ami egyelőre nem kap elég figyelmet, és ezen szeretnénk változtatni.
Reméljük, hogy sikerül, és hogy egyre többen fogják felkeresni ezt a jelentős történelmi helyszínt” – mondta Orosz Péter. Röviden arról is beszámolt, mit sikerült eddig megtudniuk az örökbefogadott műemlék(ek)ről. „A csárda az 1750-es években épült, és fontos szerepe volt a helyi közösségi életben, illetve vámház is működött itt, és 1849. február 9-én zajlott itt a híres ütközet, amelyben Bem József megállította Puchner seregét, így nem tudták elfoglalni a Sztrígy folyó feletti hidat, nem tudtak továbbhaladni Erdélyben, és tovább élhetett a szabadság reménye.”
Az említett csata idején hangzott el Bem tábornoknak a híres mondata: „Ha a híd elvész, Erdély is elvész.” A híd akkor nem veszett, és ma a csata emlékhelyét örökbefogadó diákok is gondoskodnak arról, hogy a szabadságharc hősei, eszméi se merüljenek feledésbe. „Novemberben neveztünk be a versenybe, december 15-én az osztályunkkal ellátogattunk a helyszínre, és bemutattuk az osztálytársaknak is, hogy mit fogadtunk örökbe. December 18-án újra kimentünk a csapattal, és rövid filmeket forgattunk, bemutatva a műemléket, és beszéltünk kicsit a csatáról és a megmaradt hídlábakról is. Persze idén is igyekszünk maximálisan jelen lenni a közösségi médiában is, magyar, román és angol nyelven, de sok más tevékenység is tervben van” – összegzett Sipos Dávid.
A közeljövőre tervezett tevékenységekről Menyhárt Renáta beszélt. „Elsősorban a saját iskolánkban szeretnénk népszerűsíteni a műemlékeket minden évfolyam körében. Január 15-én már meg is szerveztük az első kvízversenyt a hetedik-nyolcadikosoknak. Aztán Szászvároson és Vajdahunyadon is felkeressük a helyi közösségeket, bemutatva az örökbefogadott műemlékeket, február 7-én pedig a Szent Ferenc Alapítvánnyal együtt részt veszünk a helyszíni megemlékezésen, énekkel, szavalatokkal kapcsolódunk be az ünnepségbe.”
A versenyről, a csapat hozzáállásáról Szász-Barra Dániel osztályfőnököt is megkérdeztük. „Harmadik éve kapcsolódtunk be ebbe a tevékenységbe. Ez egy transzdiciplináris verseny, ami nem csupán a műemlékek történetének a kutatásával jár, hanem nagyon sok népszerűsítési tevékenységgel: fotó- és videókészítés, szövegszerkesztés, közösségi oldalak működtetése, rendezvényszervezés, úgyhogy a fiatalok nagyon sokat fejlődnek ennek a tevékenységnek a kapcsán, és nagyon pozitívan hat rájuk az is, hogy látjuk a munkánk eredményét, az örökbefogadott műemlékeket tényleg megismeri, felkarolja a közösség, értékeli a munkánkat. Persze van ennek egy jó csapatépítő jellege is. A csapattagok között is nagyon megerősödött a kapcsolat, de a teljes osztályközösségre jó hatással van ez a tevékenység, és az iskolánk apraja-nagyja mellénk állt, a vezetőség, a tanító nénik, a tanári kar, a diákság, mind érdeklődéssel vesznek részt a tevékenységünkön, amiért külön hálásak vagyunk. A korábban örökbefogadott algyógyi templomegyüttes esetében szerencsés helyzetben voltunk, mert oda akár hétvégi rövid táborozást is szervezhettünk. Itt Piskin az emlékparkban jelenleg építkezés folyik, úgyhogy nem valószínű, hogy engedélyt kapunk nagyobb helyszíni rendezvényekre. De a február 7-i megemlékezésen mindenképp jelen leszünk, és megpróbálunk a későbbiekben is a helyszínen is szervezni kisebb eseményeket” – összegzett Szász-Barra Dániel osztályfőnök.
Örömmel követjük a dévai örökségőrzők munkáját, és sok sikert, kitartást, jó eredményt kívánunk!
Írta: Gáspár-Barra Réka
Forrás: Nyugati Jelen